2013. november 6., szerda

Egészséges környezet – avagy mit tehetünk, hogy csökkentsük a környezeti ártalmakat



Az előző írásomban igyekeztem képet adni, hogy mit jelent a szociális jólét fogalma. A szociális jólétünk szorosan kapcsolódik egészségünkhöz (testi-lelki-szociális), szocio-kultúrális környezetünkhöz, s ezáltal fontosnak vélem, hogy e témákat is érintsem írásaimban.
Jómagam évek óta igyekszem háztartásomban a vegyszereket egyéb környezetbarát, természetes anyagok használatával kiváltva, környezettudatos élet kialakítására.
A környezet tisztasága az emberi egészség és jólét szempontjából alapvető fontossággal bír. Ugyanakkor a környezet és az emberi egészség közötti viszony meglehetősen összetett és nehezen felmérhető. A legismertebb egészségügyi hatások a környezeti légszennyezéshez, a rossz vízminőséghez, valamint az elégtelen higiéniai feltételekhez köthetők.
A jelenlegi fogyasztásorientált társadalomban nagyon sokan vannak, akik az életstílusukban nem az ésszerűséget, hanem a divatot követik - már akik ezt anyagilag megtehetik. Azok a családok is, akik ezt valójában nem engedhetnék meg maguknak, sajnos gyakran erőn felül költekeznek, hitelből vásárolnak. Fő az élvezet, sokan az életstílusban látják az önmegvalósítás egyik formáját. Az embernek szinte létformája lett a „szerzés”, ez az őskori gyűjtögető életmód egyik eltorzult változata, amikor minden felesleges holmit összevásárolunk, hogy aztán napok múlva a szemétben, landoljon.

Környezetvédelmi szempontból környezetnek az embert körülvevő élő és élettelen tényezők összességét nevezzük.
környezetvédelem ideológiafilozófia és mozgalom is. Maga a fogalom egyként jelenti azt a gondolatkört, mely szerint az emberiség felelősséget visel, és persze függ is az őt körülvevő környezettől, és azt a mozgalmat is, mely a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és használhatóan tartásáért küzd. A környezetvédelem hasonlóságokat mutat a természetvédelemmel, ám míg az elsősorban az élő, természeti értékek megőrzéséért küzd, addig a környezetvédelem nagy hangsúlyt fektet az élhető, fenntartható környezet védelmére és kialakítására.
A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. A környezetvédelem fontosnak tartja, hogy az emberi termelési, fogyasztási rendszer fenntartható legyen, illetve azzá váljon, emellett egyéb politikai követeléseket is meghatároz. Habár a legtöbb környezetvédő szervezet a civil szférából jön, világszerte számos politikai szervezet is képviseli a környezetvédő gondolatot és számos nagyvállalat is tesz lépéseket a környezet megóvásának érdekében.

A környezetvédelem jelentősége 

A gazdasági fejlődés emberi életet befolyásoló folyamatai irányították a figyelmet az emberi környezet egészére. Az ember a környezetet mindig meg tudja változtatni. Az igények kielégítésére felhasználja a természet erőforrásait, amelyek nem állnak korlátlanul rendelkezésre. Az emberi szükségletek kielégítése mindennapi életünk során nagymértékű szennyezést okoz környezetünkben. A mindennapi életünkben használt tárgyak egy része környezetszennyező, szemétként kerül ki a használatból. Magatartásunk is hozzájárul környezetünk szennyeződéséhez: a szemetelés, dohányzás, a szemétkezelés hanyagsága rontják környezetünket és életminőségünket.
Környezetünk védelme egyben életfeltételeink, munkahelyeink védelme is. A környezetvédelem módszereinél az aktív és passzív védekezést különböztetjük meg. Az aktív védekezés során csökkentik, vagy megakadályozzák a környezetszennyező anyagok kibocsátását. Ez megoldható lehet a technológiai folyamatok helyes megválasztásával, hulladékmentes vagy takarékos technológia alkalmazásával, környezetbarát alapanyagok felhasználásával valamint a gyártási folyamatba beépített szűrőrendszerekkel. A passzív védekezés elsősorban abban áll, hogy a kibocsátott szennyező anyag nem lépheti, túl az előirt koncentrációt, amitől azonban mennyisége nem csökkenhet.
A munkavégzés, pihenés általában a mindennapi élet során a környezetvédelmi feladataink vannak a talajvédelem, a vizek minősége védelme, a levegővédelem, a zaj- és sugárzásvédelem, a természetvédelem meg a hulladékkezelés terén. Ez utóbbi kiemelkedő fontosságú terület.

A környezetet csoportosíthatjuk:

1. A Föld védelme:
-          a föld felszíne és a felszín alatti rétegek,
-          a talaj,
-          a kőzetek és ásványok,
-          a barlangok,
-          a domborzat.
2. A vizek védelme:
-          a felszíni vizek,
-          a felszín alatti vizek.
3. A levegő védelme:
-          a légkör egésze.
4. Az élővilág védelme:
-          a növényvilág,
-          az állatvilág,
-          mikroorganizmusok.
5. A táj védelme:
-          a nemzeti parkok,
-          a természetvédelmi területek,
-          a tájvédelmi körzetek.
6. A települési környezet:
-          a lakóterületek,
-          a mezőgazdasági területek,
-          az ipari parkok.

A környezet nagysága szerint:
-    mikrokörnyezet; a helységeken és a létesítményeken belüli terek,
-    mezőkörnyezet; a helységeken, létesítményeken kívüli, de a település határán belüli térségek,
-    makrokörnyezet; a település határán kívül eső terek.

A környezetvédelem közege szerint:
-          talajvédelem,
-          a vízminőség védelme,
-          zajártalmak, sugárzás,
-          hulladékkezelés

2013. október 11., péntek

Szociális jólét és biztonság kérdése



Vajon a mai Magyarországon mit is jelentenek ezek a fogalmak? Ha közvélemény kutatásba kezdenék, valószínűleg arra a megállapításra kellene jutnom, hogy napjainkban az emberek többsége túlél, illetve túlélésre törekszik. 

Mik jellemzőek egy jóléti államra? Először is gazdasági jólét, mely az állam felelőssége, Jóléti állam csak ott tud működni, ahol általános gazdasági jólét van. Egy mindenki számára elérhető garantált minimum, mely biztosítja, hogy az életszínvonal ne csökkenjen, a létminimum alá ne kerüljön senki. A társadalom tagjai számára alanyi jogon elérhetőek legyenek megfelelő egészségügyi és szociális ellátások. Az ilyen államokban az egyén egyfajta szociális biztonságban van, hiszen az állam garantálja, hogy megkapja a nyugdíját, részesüljön szükség szerinti ellátásokban. Ezek fedezetét a magas adókból tudják biztosítani.
Az emberi jólét fogalmán elsősorban az ember anyagi, és szellemi szükségleteinek kielégítését értjük. Ennek három dimenzióját különböztethetjük meg:

- egészség
- tudás
- anyagi életszínvonal

Human Development Index (Humán fejlettségi mutató- HDI) egy olyan mutatószám, mely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé.  Az ENSZ tagállamait 1993 óta, minden évben rangsorolják a születéskor várható élettartam, írástudás, oktatás és az életszínvonal alapján.

2012-ben Magyarország 37. volt ezen a listán.
Az Alkotmány jogként határozta meg a szociális biztonságot és a megélhetéshez szükséges ellátást.
70/E§ ('1) " A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásokra jogosultak."
(2) A Magyar Köztársaság az ellátásra való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg"
Az új Alkotmányunk, melyet Alaptörvénynek hívunk 2012. január 1-től, már nem állampolgári jogként határozza meg a szociális biztonságot, hanem államcélként.

XIX. cikk
(1)31 Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
Magyarország tehát arra törekszik, hogy minden állampolgárnak szociális biztonságot nyújtson.
Hogy miért nem kellenek az alkotmányba (Alaptörvénybe) szociális jogok, arra logikus érvek állnak rendelkezésre. Nem kellenek, mert az állam gazdasági teljesítőképességétől függenek. Ha romlik a gazdasági teljesítőképesség, akkor két rossz közül lehet választani: vagy nem tarja be az állam az alkotmány rendelkezéseit és akkor devalválódik az alkotmány, vagy betartja, de az államcsőddel fenyeget.  Az Alaptörvény tehát óvatosan fogalmaz ebben a témában.
A szociális jogok körén belül az államcélokat bővíti. Államcélként határozza meg az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, amelyet a korábbi Alkotmány nem tartalmazott. (XXII. cikkfogalom magyarázata: XXII. cikk: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.)

XXII. cikk32
(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.
 Az Alkotmány a szociális biztonság megvalósulásához kapcsolódva társadalombiztosításról és a szociális intézmények rendszeréről beszélt, míg az Alaptörvény egységes állami nyugdíjrendszerről, és a szociális intézmények rendszeréről szól. A Fidesz alaptörvényéből a társadalombiztosítás kifejezése is eltűnt.
 Miért fontos ez? Mihályi Péter közgazdász szerint a társadalombiztosítás állami felelősségvállalás arra, hogy a befizetett járulékokért egészségügyi ellátás és nyugdíj jár. A rendszer alapelve az arányosság: aki jobban keres, többet fizetett be például a nyugdíjkasszába, annak több lesz a nyugdíja. Ám a szisztéma csak akkor működőképes, ha a befizetett járulékok felhasználásába és elosztásába a politika nem avatkozik be.

Az állam dönt arról, hogy a befizetett járulékokat mire fordítja. A munkaadók korábban 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizettek minden alkalmazottjuk után. Ezt a pénzt a központi büdzsében nem lehetett más célokra felhasználni. Két éve a Fidesz ezt a járulékot szociális adóvá alakította át. És nem csak a név változott! A beszedett adóval ugyanis a kormány szabadon rendelkezhet.
Miközben az állam senkiért nem vállal szociális kötelezettséget, annál több kötelességet hárít át az állampolgárokra. Az Alaptörvény azt is kimondja: „Mindenki felelős önmagáért lehetősége és képessége szerint köteles az állami közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”
Nem lenne ezzel gond, ha olyan társadalombiztosítási rendszer működne nálunk, mint például a németeknél. Mihályi Péter említi: ott az állam kevés járulékot szed be, és alacsony nyugdíjat fizet. Általában az össz-nyugdíj értékének csupán 30 százalékát. A többit az emberek a magán megtakarításaikból gyűjtik össze.
 
Ha az állam nem garantálja a szociális biztonságot, ugyanakkor öngondoskodásra képtelenné teszi az embereket, annak beláthatatlan következményei lehetnek.
Szociális biztonság? Hát én megvettem a tűzifámat, behordtam, a kazánom is működőképes. Szóval a telet biztos túlélem. :)