Vajon a mai
Magyarországon mit is jelentenek ezek a fogalmak? Ha közvélemény kutatásba
kezdenék, valószínűleg arra a megállapításra kellene jutnom, hogy napjainkban
az emberek többsége túlél, illetve túlélésre törekszik.
Mik jellemzőek egy
jóléti államra? Először is gazdasági jólét, mely az állam felelőssége, Jóléti
állam csak ott tud működni, ahol általános gazdasági jólét van. Egy mindenki
számára elérhető garantált minimum, mely biztosítja, hogy az életszínvonal ne
csökkenjen, a létminimum alá ne kerüljön senki. A társadalom tagjai számára
alanyi jogon elérhetőek legyenek megfelelő egészségügyi és szociális ellátások.
Az ilyen államokban az egyén egyfajta szociális biztonságban van, hiszen az
állam garantálja, hogy megkapja a nyugdíját, részesüljön szükség szerinti
ellátásokban. Ezek fedezetét a magas adókból tudják biztosítani.
Az emberi jólét
fogalmán elsősorban az ember anyagi, és szellemi szükségleteinek kielégítését
értjük. Ennek három dimenzióját különböztethetjük meg:
- egészség
- tudás
- anyagi életszínvonal
Human Development Index
(Humán fejlettségi mutató- HDI) egy olyan mutatószám, mely a világ országainak
összehasonlítását teszi lehetővé. Az
ENSZ tagállamait 1993 óta, minden évben rangsorolják a születéskor várható
élettartam, írástudás, oktatás és az életszínvonal alapján.
2012-ben Magyarország
37. volt ezen a listán.
Az Alkotmány jogként
határozta meg a szociális biztonságot és a megélhetéshez szükséges ellátást.
70/E§ ('1) " A
Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz;
öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül
bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásokra
jogosultak."
(2) A Magyar
Köztársaság az ellátásra való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális
intézmények rendszerével valósítja meg"
Az új Alkotmányunk,
melyet Alaptörvénynek hívunk 2012. január 1-től, már nem állampolgári jogként
határozza meg a szociális biztonságot, hanem államcélként.
XIX. cikk
(1)31 Magyarország arra
törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság,
betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül
bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben
meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a
szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a
szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális
intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő
személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is
megállapíthatja.
(4) Magyarország az
időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes
állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi
intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami
nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére
tekintettel is megállapíthatja.
Magyarország tehát arra
törekszik, hogy minden állampolgárnak szociális biztonságot nyújtson.
Hogy miért nem kellenek
az alkotmányba (Alaptörvénybe) szociális jogok, arra logikus érvek állnak
rendelkezésre. Nem kellenek, mert az állam gazdasági teljesítőképességétől
függenek. Ha romlik a gazdasági teljesítőképesség, akkor két rossz közül lehet
választani: vagy nem tarja be az állam az alkotmány rendelkezéseit és akkor
devalválódik az alkotmány, vagy betartja, de az államcsőddel fenyeget. Az Alaptörvény tehát óvatosan fogalmaz ebben
a témában.
A szociális jogok körén
belül az államcélokat bővíti. Államcélként határozza meg az emberhez méltó
lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, amelyet a
korábbi Alkotmány nem tartalmazott. (XXII. cikkfogalom magyarázata: XXII. cikk:
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.)
XXII. cikk32
(1) Magyarország
törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó
lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal
is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára
szállást biztosítani.
(3) Törvény vagy helyi
önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális
értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan
jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi
tartózkodást.
Az Alkotmány a szociális biztonság
megvalósulásához kapcsolódva társadalombiztosításról és a szociális intézmények
rendszeréről beszélt, míg az Alaptörvény egységes állami nyugdíjrendszerről, és
a szociális intézmények rendszeréről szól. A Fidesz alaptörvényéből a
társadalombiztosítás kifejezése is eltűnt.
Miért fontos ez? Mihályi Péter közgazdász
szerint a társadalombiztosítás állami felelősségvállalás arra, hogy a
befizetett járulékokért egészségügyi ellátás és nyugdíj jár. A rendszer
alapelve az arányosság: aki jobban keres, többet fizetett be például a
nyugdíjkasszába, annak több lesz a nyugdíja. Ám a szisztéma csak akkor
működőképes, ha a befizetett járulékok felhasználásába és elosztásába a
politika nem avatkozik be.
Az állam dönt arról,
hogy a befizetett járulékokat mire fordítja. A munkaadók korábban 27 százalékos
társadalombiztosítási járulékot fizettek minden alkalmazottjuk után. Ezt a
pénzt a központi büdzsében nem lehetett más célokra felhasználni. Két éve a
Fidesz ezt a járulékot szociális adóvá alakította át. És nem csak a név
változott! A beszedett adóval ugyanis a kormány szabadon rendelkezhet.
Miközben az állam
senkiért nem vállal szociális kötelezettséget, annál több kötelességet hárít át
az állampolgárokra. Az Alaptörvény azt is kimondja: „Mindenki felelős önmagáért
lehetősége és képessége szerint köteles az állami közösségi feladatok
ellátásához hozzájárulni.”
Nem lenne ezzel gond,
ha olyan társadalombiztosítási rendszer működne nálunk, mint például a
németeknél. Mihályi Péter említi: ott az állam kevés járulékot szed be, és
alacsony nyugdíjat fizet. Általában az össz-nyugdíj értékének csupán 30
százalékát. A többit az emberek a magán megtakarításaikból gyűjtik össze.
Ha az állam nem garantálja a szociális
biztonságot, ugyanakkor öngondoskodásra képtelenné teszi az embereket, annak
beláthatatlan következményei lehetnek.
Szociális biztonság?
Hát én megvettem a tűzifámat, behordtam, a kazánom is működőképes. Szóval a
telet biztos túlélem. :)
