Az előző
írásomban igyekeztem képet adni, hogy mit jelent a szociális jólét fogalma. A
szociális jólétünk szorosan kapcsolódik egészségünkhöz (testi-lelki-szociális),
szocio-kultúrális környezetünkhöz, s ezáltal fontosnak vélem, hogy e témákat is
érintsem írásaimban.
Jómagam évek óta igyekszem
háztartásomban a vegyszereket egyéb környezetbarát, természetes anyagok
használatával kiváltva, környezettudatos élet kialakítására.
A környezet tisztasága az
emberi egészség és jólét szempontjából alapvető fontossággal bír. Ugyanakkor a
környezet és az emberi egészség közötti viszony meglehetősen összetett és
nehezen felmérhető. A legismertebb egészségügyi hatások a környezeti légszennyezéshez,
a rossz vízminőséghez, valamint az elégtelen higiéniai feltételekhez köthetők.
A jelenlegi
fogyasztásorientált társadalomban nagyon sokan vannak, akik az életstílusukban
nem az ésszerűséget, hanem a divatot követik - már akik ezt anyagilag megtehetik.
Azok a családok is, akik ezt valójában nem engedhetnék meg maguknak, sajnos
gyakran erőn felül költekeznek, hitelből vásárolnak. Fő az élvezet, sokan az
életstílusban látják az önmegvalósítás egyik formáját. Az embernek szinte
létformája lett a „szerzés”, ez az őskori gyűjtögető életmód egyik eltorzult
változata, amikor minden felesleges holmit összevásárolunk, hogy aztán napok
múlva a szemétben, landoljon.
Környezetvédelmi
szempontból környezetnek az embert
körülvevő élő és élettelen tényezők összességét nevezzük.
A környezetvédelem ideológia, filozófia és mozgalom is. Maga a fogalom egyként jelenti azt
a gondolatkört, mely szerint az emberiség felelősséget visel, és persze függ is
az őt körülvevő környezettől, és azt a mozgalmat is, mely a különböző
természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és
használhatóan tartásáért küzd. A környezetvédelem hasonlóságokat mutat a
természetvédelemmel, ám míg az elsősorban az élő, természeti értékek
megőrzéséért küzd, addig a környezetvédelem nagy hangsúlyt fektet az élhető,
fenntartható környezet védelmére és kialakítására.
A környezetvédelem az a társadalmi
tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben
saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy
elhárítására irányul. A környezetvédelem fontosnak tartja, hogy az emberi
termelési, fogyasztási rendszer fenntartható legyen, illetve azzá váljon,
emellett egyéb politikai követeléseket is meghatároz. Habár a legtöbb
környezetvédő szervezet a civil szférából jön, világszerte számos politikai
szervezet is képviseli a környezetvédő gondolatot és számos nagyvállalat is
tesz lépéseket a környezet megóvásának érdekében.
A környezetvédelem
jelentősége
A gazdasági
fejlődés emberi életet befolyásoló folyamatai irányították a figyelmet az
emberi környezet egészére. Az ember a környezetet mindig meg tudja változtatni.
Az igények kielégítésére felhasználja a természet erőforrásait, amelyek nem
állnak korlátlanul rendelkezésre. Az emberi szükségletek kielégítése mindennapi
életünk során nagymértékű szennyezést okoz környezetünkben. A mindennapi
életünkben használt tárgyak egy része környezetszennyező, szemétként kerül ki a
használatból. Magatartásunk is hozzájárul környezetünk szennyeződéséhez: a
szemetelés, dohányzás, a szemétkezelés hanyagsága rontják környezetünket és
életminőségünket.
Környezetünk
védelme egyben életfeltételeink, munkahelyeink védelme is. A környezetvédelem
módszereinél az aktív és passzív védekezést különböztetjük meg. Az aktív
védekezés során csökkentik, vagy megakadályozzák a környezetszennyező anyagok
kibocsátását. Ez megoldható lehet a technológiai folyamatok helyes
megválasztásával, hulladékmentes vagy takarékos technológia alkalmazásával,
környezetbarát alapanyagok felhasználásával valamint a gyártási folyamatba
beépített szűrőrendszerekkel. A passzív védekezés elsősorban abban áll, hogy a
kibocsátott szennyező anyag nem lépheti, túl az előirt koncentrációt, amitől
azonban mennyisége nem csökkenhet.
A munkavégzés,
pihenés általában a mindennapi élet során a környezetvédelmi feladataink vannak
a talajvédelem, a vizek minősége védelme, a levegővédelem, a zaj- és
sugárzásvédelem, a természetvédelem meg a hulladékkezelés terén. Ez utóbbi
kiemelkedő fontosságú terület.
A környezetet
csoportosíthatjuk:
1.
A Föld védelme:
-
a föld felszíne és a felszín alatti rétegek,
-
a talaj,
-
a kőzetek és ásványok,
-
a barlangok,
-
a domborzat.
2.
A vizek védelme:
-
a felszíni vizek,
-
a felszín alatti vizek.
3.
A levegő védelme:
-
a légkör egésze.
4.
Az élővilág védelme:
-
a növényvilág,
-
az állatvilág,
-
mikroorganizmusok.
5.
A táj védelme:
-
a nemzeti parkok,
-
a természetvédelmi területek,
-
a tájvédelmi körzetek.
6.
A települési környezet:
-
a lakóterületek,
-
a mezőgazdasági területek,
-
az ipari parkok.
A
környezet nagysága szerint:
-
mikrokörnyezet; a helységeken és a létesítményeken belüli terek,
- mezőkörnyezet;
a helységeken, létesítményeken kívüli, de a település határán belüli térségek,
-
makrokörnyezet; a település határán kívül eső terek.
A
környezetvédelem közege szerint:
-
talajvédelem,
-
a vízminőség védelme,
-
zajártalmak, sugárzás,
-
hulladékkezelés
